Az Átlátszó kérte ki az Országos Atomenergia Hivatal helyszíni jegyzőkönyvét, melyet erősen cenzúrázva kaptak meg. Így is kiolvasható volt belőle az újabb hiba.
Újabb paksi megbízások körvonalazódnak annak a Schatz Péternek a családjánál, aki a kormányfő tanácsadójának, Habony Árpádnak a balkáni médiaüzleteiben közreműködött.
A nyugdíjasok áfa-visszatérítésével és a két-háromgyerekesek szja-mentességével lökte be a kampányt Orbán Viktor; az amerikai-ukrán tárgyalásokat figyelte a világ, hogy aztán azok egy egész szürreális veszekedésbe torkolljanak; Donald Trump beindította a vámháborúját az EU ellen is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Puszta hazugság, hogy a Pride betiltásával csak a gyerekeket akarják megvédeni Magyarországon. Azért próbálják beadni ezt a közvéleménynek, hogy azután könnyebb legyen elfogadtatni az emberi jogok általános felszámolását. Magyar ügyekről írnak amerikai, német és osztrák lapok.
Egyetlen lépésre kerültünk attól, hogy az uniós bíróság jogellenesnek mondja ki a paksi bővítéshez adott magyar állami támogatást.
A szankciók miatt nem tud bankolni, veszi hazai cégének sátorfáját az AO Energoszpecmontazs. Belső szereléseket végeztek volna, de állítólag is megcsinálják az összes munkát.
A külügyminiszter szerint minden a hazai és a nemzetközi előírásoknak megfelelően zajlik.
Január 15-én észleltek repedéseket az 5-ös reaktorblokk munkagödrének falában, január 30-án történt az omlás. Az OAH az érintett részeken azonnal leállíttatott minden munkát, az építkezést ott nem lehet folytatni, amíg a falat meg nem erősítik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Barátságért orosz kitüntetés birtokosaként jócskán hajtja a Paks II. beruházást, de mintha annak elhúzódására is készülne. A múlt héten Londonban moduláris atomerőművek majdani megrendeléséről tárgyalt brit partnerével. Bár a Rolls-Royce még egy ilyet sem gyártott, megeshet, hogy képes megelőzni a fix áras szerződésből nemrég kihátrált Roszatomot.
Nem csak magyarok érintettek, hanem orosz, kazah, és török munkavállalók is.
Az OAH szerint ők folyamatosan monitorozzák az építkezést és a talajmozgást a paksi beruházásnál.
A kivitelező nem volt hajlandó nyilatkozni.
A paksi önkormányzat már el is adta a gigaberuházás melletti telket.
Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.
Egy interjúban beszélt erről Alekszandr Merten, az Atomsztrojekszport alelnöke, aki arra panaszkodott, hogy Magyarországon „ezer engedélyt kell beszerezni” az építéshez.
A Paks II. létesítésiengedély-kérelmét eredetileg 2019 végén nyújtották be. Az Országos Atomenergia Hivatal 2022-ben feltételes módban megadta az engedélyt, de egy fontos dokumentáció átdolgozását kérte, anélkül a Paks II. csak alapozhatott, azt is saját felelősségére. Még két évbe telt, mire a dokumentációt elfogadható formára kalapálták. A beruházás végül tényleg zöld lámpát kapott, de már az is biztos, hogy drágább lesz 12,5 milliárd eurónál.
Orbánnak nem kínos együttműködni autoriter rezsimekkel: a fehéroroszoknál most épült egy, a paksihoz nagyon hasonló létesítmény, a tapasztalatokat pedig megosztja a két fél.
A beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint ha drágábban fejeznék be – ezzel az indoklással teszik lehetővé, hogy növekedhessen a Roszatommal korábban kialkudott ár.
Brüsszelben ismét előtérbe került a terv, hogy meg kellene fosztani Oroszországot az utolsó adujától, amivel továbbra is befolyásolni tudja Európa energiaellátását, azaz be kellene szüntetni vele az atomenergetikai együttműködést. Már ha a magyar kormányfő hozzájárul.
Az egyik beruházásra csak túl drága ajánlatok érkeztek, a másikra senki sem jelentkezett.
